.png)
Tartalom: Hónapok teltek el, amióta a vérbe öltözött lány, Anna Korlova becsapta maga mögött a Pokol kapuját, de Cas Lowood, a híres kísértetvadász nem tudja kiheverni elvesztését. Hiába mondják a barátai, hogy Anna miatta szállt alá, ő csak élőhalottként tengődik. A fiú tudja, hogy sosem talál rá a szerelemre egy élő lány oldalán, senki sem hasonlítható az ő halott Annájához. És csak őt látja mindenütt, vele alszik el és vele riad fel rémálmaiból. De valami nagyon nincs rendjén… Ezek nem képzelgések. Valahányszor megjelenik, látszik Annán, hogy a legválogatottabb kínzásokat kell kiállnia. Persze meg kell bűnhődnie tetteiért, de Cas úgy érzi, most rajta a sor, hogy viszonozza a lánynak, amit érte tett…
***
Szóval tömören: Csodás élmény volt olvasni mind a két részt. Bevallom, hatalmas előítéletettel sandítottam rá még az első részre a könyvesboltban. (Most komolyan?? Szellembe szerelmes kísértetvadász?? Ugyan, hagyjuk már!)
De az első oldal után egyszerűen magába szippantott és a második utolsó oldala után sem eresztett el.Az utolsó oldal után sem volt semmiféle epilógus csak egy fránya KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Megríkat, mint egy csecsemő aztán meg örökké elhagy.
Értelmesebben:
Egy ideje azt láttam, hogy ez nem múlja fölül az első részt. Az elején még én is így éreztem, sokszor kizökkentem, mintha néha maga az írónő is ki-kizökkent volna a világból. Aztán végre-valahára belerázódtunk és akkor már feszítővassal sem szeded ki a mancsaimból, az tuti! Észre sem vettem és már is elolvastam 200 oldalt anélkül, hogy az órámra pillantottam volna. Az elején nagyon fárasztó volt azt olvasni, hogy Engedd el, Hagyd abba, Nem a te dolgod, Lépj túl rajta stb. A víziók hátborzongatóak voltak, de nem féltem úgy, mint az első résznél, de nálam akkor is telibe találtak.
A közepét egész egyszerűen csak imádtam. Imádtam, ahogy néhány mondat csak úgy telibe talált, mintha engem lőttek volna meg. Önkéntelenül visszalapoztam, hogy ellenőrizzem ugyanolyan-e az az egy mondat a köret nélkül is és semmit nem változott. Thomas-t, Cas-t még jobban megszerettem és még Annát is ahhoz képest, hogy milyen keveset szerepelt. Carmel-en egy kicsit meglepődtem de valahogy sejtettem, hogy az írónő csak játszik a karakterével éa majd vissza fog térni. Ezen kívűl idegesített, hogy nem hitt a barátjának és szimplán skizofrénnek titulálta. Ez valahogy nem illett a karakteréhez. Jestine érdekes karakter volt, nem kedveltem meg és egyáltalán nem bíztam benne, nem értem Cassio miért bízott benne. Egyszóval a szereplők még mindig tökéletesek a számomra. Jó volt, hogy a komolyabb helyzetekben is volt egy kis cinizmus és humor.
A végkifejlet:
Ennyire azért nem, de valami ilyesmi érzés van bennem is. :)) |
Szavazat: 5/5
Ui.: Bocsánat ha néhol érthetetlenül fogalmaztam, holnap még gondozgatom egy kicsit a szöveget. :))
Hogy lesz-e harmadik rész? Erre a kérdésre ezt reagálta az írónő:
"a next Anna book? No plans for that right now."
"A következő Anna könyv? Nem tervezem mostanában. "